Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Háttéranyag Bizt kult felmérése

A biztonsági kultúra felmérése / biztonságtudatossági helyzetfelmérés, EHS-átvilágítás
(EHS=Environment, Health, Safety, amelyet felváltva használunk a HSE rövidítéssel)

Az adott szervezeti biztonsági kultúrájának átfogó vagy bizonyos területekre koncentráló felmérése a tréningektől / képzéseinktől függetlenül is igénybe vehető szolgáltatásunk. A teljesség igénye nélkül a helyzetfelmérés tartalmából:

  • A biztonsági szempontból aggasztó önelégültség mérése
  • A jelentések, bejelentések, akár feljelentések tanulságai, hiánya
  • Van-e olyan fórum, ahova anonim módon is lehet fordulni, bejelentést tenni
  • A HSE-felelős vagy safety manager (pl. egy szakszervezeti vezetőhöz hasonlóan) védett-e?
  • A HSE-munkatársnak, a HSE-koordinátornak munkaidejéből lehet-e, és kell-e a biztonságra időt fordítania (pl. coachingra, továbbképzésre, inspekcióra)?
  • A HSE-felelős kap-e ezért "külön pénzt" vagy "a HSE-nek lenni" rotációs alapon mindenkit utolérő nyűg a cégnél?
  • A HSE-kollégák kiválasztása hogyan történik? (A kérdést mi sem könnyen tesszük fel az olyan HR-nek, ahol a HR-es kolléga láncdohányos, télen is motorral jár dolgozni és egy évvel a koronavírus megjelenése után is vírustagadó)
  • Mik a biztonsággal kapcsolatos szókimondásra adott szervezeti reakciók (bátorítás, tolerálás, hárítás, blokkolás.....)?
  • Adottak-e a megkérdőjelezést, "challenge-et", hierarchián való átlépést bátorító mechanizmusok?
  • A 'whistle blower' spicli, wamzer, áruló (lásd topszótár.hu fordításai) - vagy a szókimondás gyöngyszeme? A whistle blower kilétének, állásának, egzisztenciájának védelme szavatolt-e? 
  • Intézményesítettek-e, és a teljesítményértékeléssel illesztettek-e azok a procedúrák, protokollok, amelyek megelőzik a túlzott kockázatvállalást?
  • A "near miss", a "baj-is-lehetett-volna" eseteket kivizsgálják-e? Ha igen, hogyan? A felszín kapargatását fogják gyökér oknak titulálni, mert mindenki érzi, hogy hova vezetnek a szálak?
  • Ha vizsgálnak, megvannak-e a szervezeti korrekciós mechanizmusok vagy összenéznek a döntéshozók, hogy ezt megúsztuk? Esetleg látszatintézkednek? Valakit letolnak, vagy kirúgnak, de amúgy minden megy a maga útján?
     
  • Léteznek-e a biztonsági kultúrát szisztematikusan fejlesztő tevékenységek?
  • Milyen, a biztonságtudatosságot fejlesztő tevékenységek vannak? Mi ezeknek a hatóköre? A beszállítókra, alvállalkozókra, "outsourcingolt" munkavállalókra is kiterjednek-e, vagy az ukrán takarítónőknek és a mexikói vendégmunkásoknak fogalmuk nincs arról, hogy kvázi aknamezőn sétálnak, mert minden kiírás magyarul van? 
     
  • Ha létezik a biztonsággal kapcsolatos komolyan vett belső audit, annak a hatóköre a szervezet falainál megáll-e vagy az ügyfél is, esetleg az olyan távoli stakeholder, mint az emberiség számít-e? Az AUDI-nál az emissziós adatok meghamisítását biztosító szoftver megírásáról, installálásáról, update-jéről több, mint 200 ember tudott, (és hallgatott). A Toyota beragadó akcelerátora csak az USA-ban 33 ember halálát okozta, a teljes menedzsment tudott róla - és éveken át tagadott. (Milyen vicces, hogy a LEAN alapja a Toyota Production System. Csak vicceltünk, hogy vicces. Tragikus és hányingert keltő. Haikut olvasgató, komolyzenei koncencertre járó, meditáló, szép öltönyös gyilkosok.) De ez véget nem érő sor. A Takata-légzsákok, a Boeing rossz szoftvere... A biztonsági kultúra kifejezés a Challenger-katasztrófa és Csernobil előtt jóformán ismeretlen volt.
  • A biztonságtudatosság millió gyakorlati kérdését is vizsgálhatjuk, pl. kiberbiztonságot
  • A kultúrára a vezetők személyes jó példája rendkívül erősen hat. Az ő biztonság-központúságuk is vizsgálható.
  • Áshatunk mélyebbre. A kinevezésben, a kiválasztásában, előléptetésében szempont-e a biztonságtudatosság? Ha igen, hogyan? Mit mérnek? Hogyan? 
  • Vannak-e olyan mechanizmusok, amely kiszűrik, ha valaki az adott területen, "on the shopfloor", a cellákban, vagy bárhol, nem, vagy nem tökéletesen ismeri a rendszerek, gyártási- és/vagy szerelési folyamatok, technológiák kockázatait, veszélyeit?
  • A szervezet figyelembe veszi-e, hogy az emberi kapcsolatok, függőségi viszonyok, a munkatársra nyomást gyakorló helyzetek hogyan hatnak a munkavállalók kockázatvállalási hajlandóságára?
  • Kapnak-e a kollégák megfelelő képzést?
  • Van-e lehetőségük elégséges tapasztalatot szerezni, kell-e szimuláción, gyakorláson, begyakorláson részt venniük? Ha igen, biztos, hogy adekvát tréninget, felkészítést, kiképzést kapnak - vagy a tréning eredményességét, a munkatárs kimeneti felkészültségét érdemben nem vizsgálják